5. Nap, Valenca-Mos
Reménykedtem hogy talán lesz mosógép és szárítógép mert lassan esedékes a felső ruhák kimosása is. Azt nem volt ,de kézzel kimostam a nadrágomat és olyan szépen sütött még a nap, hogy estére száraz volt minden.
Ma visszatérhettem az eredeti tervemhez csak egy nappal előbbre vagyok mert tegnap két rövid etapot összevontam. Úgyhogy a mai cél a 25 km-re lévő Mos. Ez egy kisebb falu de a leírások szerint jó Albergue található ott és remélem lesz hely.
V Valenciát egy elképesztően hatalmas erőd veszi körül több emeletes , 3 m-es falakkal legalább tízszerese a komáromi méreteinek pedig az sem kicsi. Évszázadokon keresztül épült.
A város szerepel már a 11. századtól. Az erőd szerepe a város és a folyó ezen szakaszának , átkelőhelyének védelme. A falakat folyton átépítették, hogy átöleljék a város kiterjesztett kerületét, és új bástyás építményeket , falakat , sáncokat emeltek. A munkák 1713-ban fejeződtek be , amikor az utolsó építész,befejezettnek nyilvánította.
Az Óváros különlegesen gyönyörű volt ebben a hajnali megvilágításban.
A hosszú hídon át mentem, a közepénél meg volt jelölve a határ. A túlsó parton álló spanyol város Tui.
Többen is mondták hogy Tui szebb mint Valenca, ezt most nem tudtam megerősíteni, mert csak a Camino utat láttam az pedig csak rövid szakaszon halad át a városközponton . A katedrálist kívülről láttam ,nagyon szép, román és gótikus stílusú. Az építkezés a 12. században kezdődött, és az északi portál és elrendezés is ebből a korból származik. A főhomlokzat (1225) azonban későbbi gótikus stílusú.
Tuiban utólért egy osztrák házaspár Salzbourghból, Harry és Szabina . Gyakorlott Caminósok, jól elbeszélgettünk , gyorsan telt az idő.
‘Érdekes volt a ‘Poldra e Ponte das Febres’ nevű hely. Egy vízi műtárgy.
Poldrák: Kis kőhidak vagy lépcsők, amelyeket folyókon, patakokon és elárasztott területeken való átkelésre használnak. Kulturális és történelmi és ökológiai jelentőségük is van..
Nagy méretű kövekből állnak, és gyakran részei egy nagyobb hídnak vagy átkelőhelynek. Ahogy a tábláról megtudtam ez a “poldra “ 55 méter hosszú.
Több helyen is láttam ilyen csoda kőépítményeket út közben, most már tudom mi ez. 🙂
Az utolsó 100 km hez értem. Itt már nagyon sok a kishátizsákos Zarándok aki csak ezt a szakaszt teszi meg.
Gyönyörű folyó part mellett vezet az út de annyira kiépített hogy már kicsit túl mesterkéltnek hat. A zarándokok pedig olyan sűrűn jönnek hogy 10-20 méterenként jönnek párban vagy csoportokban. Ez már más mint az eddigi csendesség, de a francia útnak is ilyen népszerű az utolsó pár napja. A Variante Spirituális találkozásánál remélem hogy majd megint megoszlik a tömeg.
Innen 100 km Santiagó, annak aki a Centrálon megy. Figyelni kell, hogy napi két pecsétet gyűjtsünk.
Porrino előtt 5 km-el elágazik az út. Láttam Fast Hiker videójában hogy ők jobbra mentek és az ipari terület volt. A másik útvonalat ajánlotta. Azt választottam, szép erdős vidék volt, folyóparttal.
Egy elágazásnál hárman futottunk össze Szonja Andalúziai Marco Németországból jött , O Porrinoig jól beszélgettünk .Marcoval városban beültünk egy bárba kávézni . Szegény tegnap tele lett vízhólyaggal. Ő pihent én folytattam az utat, talán még Santiagoban látjuk egymást. A templomban itt már természetesen megtaláltam Szent Jakab szobrát, mint szerte Spanyolországban. (Bár ez azt hiszem éppen Szent Rókus )
O Porrino takaros kis városka szép régi fő utcával a sok szálláshellyel. Jellegzetes tornyos városházával. A zarándokok nagy része itt száll meg.
Innen 6 km-re volt Mos, odáig megyek mert a következő nap úgyis hosszabb lesz. Itt is akadt útitársam a kis egyetemista olasz Júlia személyében, Ő Redondellába igyekezett.
Fél háromra (spanyol idő szerint, mert Tuinál 1 órát előre állítottunk) megérkeztem a szállásra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése