8. nap: Pommiers-en-Forez – Montverdun

Pommiers-en-Forezben a rómaiak hídját azonnal felismertem, mert pont ez a kép van az egyik útikönyvem címlapján.

Ősi épületek . A római területen , 825-ben a bencés szerzetesek perjelséget alapítottak, amely Cluny fennhatósága alá tartozott.Az épületek a 11–12. századból származnak.

A százéves háború alatt falakat emeltek a falu védelmére. A kolostort pedig a három toronnyal erősítették meg.

A kemping, ami az aznapi szálláshelyem volt, kicsit kijjebb, a római híd után található.

A kempinget egy szakállas fiatalember vezeti. Úgy tűnik, mindent ő csinál, hihetetlen villámtempóban: egyszer füvet nyír, utána már a recepción látom, aztán quaddal és kerékpárral cikázik a területen. Mondta, hogy valamelyik ükszülője magyar volt.

 Jó árnyas helyet választottam a sátramnak a fenyőfa alatt, mert délutánra már nagyon sütött a nap.

Aztán zuhanyoztam, pihengettem, csak a római hídhoz tettem egy rövid sétát.

Szerencsére a cipő típusváltás eddig nagyon jól bejött. Kopp-kopp-kopp. Az Altra Olympus 6 eddig nagyon kényelmes. Még szélesebb az orrésze mint a Hoka Wide fazonjának volt. Jól állja a reggeli harmatot is. Nekem az alacsony szárú változat lesz a nyerő, ezt a magasítottat is csak úgy fűzöm be, hogy a két felső akasztót kihagyom.  

A kemping recepcióján van egy kis polc néhány tartós élelmiszerrel. Itt vettem vacsorára egy lencsekonzervet kolbásszal. Holnap pünkösdvasárnap lesz, remélem, azért valahol tudok majd bagettet venni, mert az elfogyott.

Kilenc körül már lefeküdtem, és fél ötre húztam fel az órát, hogy ne a melegben kelljen sokat gyalogolni.

Csodás májusi napkelte fogadott.

A pára a legelők fölött ma még erősebb volt, mint tegnap.

Csacsik.

Csendes a húsvéthétfő reggel, kevés autó jár az utakon. Hamar elértem az első falut: Bussy-Albieux-t.

Arthun után áll ez a szép kastély: a Château de Beauvoir. Van a közelben egy másik, még híresebb kastély is, a Château de la Bâtie d’Urfé. Nemzeti kincs táblát is láttam róla.

Lekaszálták a réteket a gazdák, ez jó jel, mert akkor pár napig remélhetőleg nem fog esni. 

 Pont a Château de la Bâtie d’Urfé kastélynál utolért a maratoni futók élmezőnye.

Frissítőhely volt a kastély bejáratánál a futóknak. Csak benéztem a kertbe egy kicsit, de alaposabban körülnézni most nem volt időm.

Gyönyörű a kastély. Claude d’Urfé, aki pápai nagykövet volt, a 16. században építtette. A könyvem szerint itáliai utazásai hatására erősen reneszánsz díszítésű lett. Belül van egy barlangszerű díszterem mitológiai és geometrikus dekorációval. A d’Urfé család a Loire-vidék jelentős nemesi családja volt, kulturális és politikai kapcsolatokkal.

A Maratoni futók miatt a pályát — és vele együtt a Camino útját is — egy szakaszon beterelték a kastély kertjébe, úgyhogy végül is jegy nélkül is láttam egy kicsit a parkot.

A futókkal még többször találkoztam, a pálya nagyrészt a Jakab úton lett kijelőlve. Ezután hamarosan megpillantottam a „Prieuré de Montverdun”-t, a montverduni perjelség 9. századi épületét, ahol ma a szállásom lesz.

Római híd, párás májusi hajnal, kastélyok és egy ősi perjelség várta a nap végén a vándort- ilyen volt a Camino mai szakasza Montverdun felé Pünkösd vasárnapján - valami könnyedség és béke volt a levegőben .