12. Nap, Santiago de Compostela-Negreira

 

Zuhanyoztam, átöltöztem, érkezett egy magyar lány is, Viki a Primitívót járta. Aztán bementem a városba nézelődni. 

Voltam a boltokban, aztán bementem a katedrálishoz. Most nem voltak annyian mint tavaly. Egy sor állt ami lement a sírhoz utána felkanyarodott a szoborhoz. Aztán leültem és imádkoztam mindannyiunkért. Fél nyolckor lesz mise, de arra nem biztos hogy bejutok az ünnepi sokadalomba. 

Aztán megint a téren sétálgattam, kerestem ismerősöket. 

Egy ismert Caminós videóssal találkoztam, elbeszélgettünk egy darabig. Előszőr Baka Rolandnak gondoltam és azt hittem csak ugrat mikor tagadta hogy nem ő az. Még szerencse, hogy angolul szólítottam meg. Később beugrott, hogy láttam videóit, de tényleg mintha Roland ikre lenne. 

A zarándok iroda utcájaban ismerem az éttermet, van zarándokmenüjük, mert két éve itt ebédeltünk Isabellel. Salátát választottam és hekket sült krumplival, mert a mellettem vacsorázó Izraeli zarándokpár dícsérte. Jót beszélgettünk, Rachel és  férje a Francia Úton volt. 

Mire végeztem a zarándok menüvel, hét óra lett, úgyhogy siettem a Katedrálisba a zarándokmisére. Szép volt, bár füstölő most nem működött. A felsorolták melyik országokból érkeztek ma zarándokok kórus is énekelt majdnem két órás volt a Szentmise.

Az oltár kompozíción Santiago mindhárom ábrázolása megjelenik. A “mórölő” fehér lovon, a “zarándok” és az “apostol”. 

A misén pont a közelemben voltak az ismerősök Herbonból és a két magyar lány akiktől Vilanovában váltam el. Remek volt ez a fél nap amit Santiagóban töltöttem .Bár a programokból keveset tudtam megnézni ezek az újra találkozások nagyon széppé tették ezt a napot.

A Budapest futás pólómnak  köszönhetően még két magyarral megismerkedtem az utcán állítottak meg jót beszélgettünk.

A mise után az Almadea parkba mentem föl ahol már nagy tömeg volt , a búcsúsok ide települtek ki. Állítólag innen lehet látni legjobban a tüzijátékot is ami fél tizen kettőkor kezdődik

Sütötték a churrost az olajban.

Éjszakára jól lehült a levegő talán 11-12 ° ha lehetett Enyhe széllel. Nem számítottam erre de szerencsére az ajándékba vásárolt pólók a táskában voltak azokat húztam magamra.

A Tűzijáték káprázatos volt , de nem vártam végig mert a szállásom 40 perc volt onnan még gyalog. Igy is késői lefekvés lett. 

Ahhoz képest reggel egész jól sikerült össze készülődni hat után már útnak indultam Muxia felé. 

Az út első fele eléggé emelkedős. 

Transmontében a bárnál megálltam egy kávét meginni. 

Negreira előtt az út egyik legegyedibb történelmi komplexumához érünk .  A “Ponte Vella" a 13. Sz. ban épült.

 Hozzá tartoznak a  magtár, galambház , cruzeiros, vízimalmok, napórák, restaurált házak, címerek, méhes szekrények a falakon... A hagyomány szerint a Negreira folyó partján az isteni beavatkozás  döntötte le a hidat, megmentve Santiago apostol tanítványait a római katonáktól, amint azt a Negreira címere is megörökíti. 

A híd után találkoztam két hosszú távú caminóssal is. Az egyik Hollandiából indult otthonról , kétezernél több kilométert jött, a másik Németországból  Dusseldorftól,  2500 km lett írva a Composztellájára , két cipőt elkoptatott útközben. Ilyen becsületkasszás vásárló helyek vannak. 

Aztán hamarosan odaértem Negreriába. A municipal szálláshely a város túlsó végében van de úgyis csak egykor nyitnak. Bőven van időm odaérni.