32. Nap.-Aroue-Harambeltz

 

Aroue kicsi falu, kicsit kiesik a Camino útvonalból. Mivel az időjárás kedvező, a “Gîte Communal”-t néztem ki magamnak. Itt mutatott sátorozási lehetőségeket a szálláslista.

Korán érkeztem, de mivel egy kis vegyesbolt is működik az előtérben, mindig van valaki a recepciónál. Egyből kaptam innivalót, és megmutatták a kertben a sátorhelyet, a zuhanyzót, vécét és a telefontöltési lehetőséget.

Egy fiatal baszk házaspár üzemelteti, és még egy rokon segít nekik.

A gîte tökéletesen kiszolgálja az egyszerű zarándokigényeket. Valószínűleg már így tervezték az épületet is.

Elől egy nagy, nyitott, de fedett tér van. Itt van a kis üzlet, a recepció és a hosszú étkezőasztal. Szekrények a hátizsáknak, és polc  a bakancsnak  ,akasztó a túrabotnak.

Az itteni közbiztonság olyan jó, hogy éjszakára is a bolt árui és minden érték kint marad a polcokon, pedig az utca felé teljesen nyitott.

Balra van a kis kert, ahol én sátrazom, a helyiségből pedig befelé nyílik egy kis konyha, a vizesblokk és egy folyosóról a hálótermek.

A kisbolt árai nagyon kedvezőek, alig tesznek rá árrést. A szállásom komplett a vacsorával + a boltból egy fél bagett, egy alma és egy banán 22 €-ba került.

Nagyon tetszett minden, ahogyan üzemeltetik a zarándokszállást. A vendégek neveit felírják krétával egy táblára, és itt strgulázzák, ki mit fogyasztott a bolt áruiból, az italos hűtőből.

A hirdetőtáblán vannak az időpontok: 4.00-kor indul a közös mosás, akinek szennyes ruhája van, dobja be a kosárba. Adományt elfogadnak a mosásért. Ennek nagyon örültem, mert az összes ruhámat Moissacban mostam ki utoljára.

1/2 5-kor van a pecsételés az Útlevélbe, én ekkor rendeztem le a szállás és vacsora díját is, fél hatkor pedig kezdődik a közös vacsora.

Miután mindennel elkészültem, tettem egy kört a faluban. Ez már baszk vidék, jellegzetes régi, piros zsalugáteres házakkal. 

Találkoztam egy zarándokpárral, a férfi Günther, öt évig Budapesten dolgozott a Telekomnál. Nagyon szerette Budapestet, és tud is pár szót magyarul.

Van egy szép sportpálya, hatalmas fallabda-játékcsarnokkal. Aztán beültem egy kis időre a templomba.

Vacsora előtt már be tudtam szedni a kiteregetett ruhákat, olyan jól kicentrifugázta a gép, hogy másfél óra alatt a szellőtől megszáradt. Öröm volt a finom illatos ruhákat felvenni:-)

1/2 7-kor ültünk a hosszú vacsoraasztalhoz, kb. 15-en. Mellettem Dorothy ült Svájcból. Örültem neki, mert ő sem nagyon tud franciául, németül beszélő svájci. Otthonról indult, Ő is Santiago-ba igyekszik.

A vacsorára vegyes zöldségkrémlevest kaptunk, ilyet már többször kóstoltam az úton, nagyon szeretem. A sárgarépa és az édesburgonya dominál benne, sárga színű. Utána sült hús szeletek párolt babbal és paradicsommal sült burgonyakörettel. Egy darabka birkasajt lekvárral, desszertnek pedig egy baszk sütemény, pite, mascarpone-krémmel volt töltve.

Vacsora után még beszélgettem a fiúkkal. Örülök, hogy ügyesen elvannak nélkülem is, és mindig meglepődöm, hogy otthon mennyivel sötétebb van.

Reggel, ahogy kibújtam a sátorból, még sziporkázóan csillagos volt az ég. Lehűlt kicsit hajnalra az idő, a sátor is elég harmatos volt, amikor összehajtogattam.

A nagy nyitott előtérben pakoltam össze a hátizsákot, és indultam el 1/2 7-kor.

Aroue-ből két úton lehet visszatérni a Camino vonalára, én persze a 2 km-rel rövidebbet választottam.

Szépek voltak a legelők a hajnali derengésben, a kakaskukorékolás a tanyákról, és a napkelte.

És megint megpillantottam a hegyeket. Eléggé távolinak tűnnek, de holnap odaérek.

Ezen a helyen egy baszk bácsival találkoztam, kérdezte, honnan jövök,  nagyon kedves és barátságos volt. A Baszkok nagyon nagy hazafiak sok faluban le is le van festve a francia falunév. Nem akarnak sem Franciaországhoz sem spanyolhoz tartozni. A nyelvükben sok hasonlóság van a magyarral, pl. van ü betű.

És ilyen kereszteket állítanak. A felirat is baszk.

Saint Sauveur faluban van egy Food track. Vettem egy kávét és egy kemény tojást a tízóraimhoz. Közben megismerkedtem egy angol házaspárral, ők is Le Puyból indultak. Megkínáltak a helyi édességből, amit vettek. Málna ízű zselé féle. 

A baszkoknál készítenek gyümölcs-patékat (pâte de fruits), amik tulajdonképpen sűrűre főzött, cukrozott, formába öntött gyümölcszselék – ezek lehetnek málnából, szederből, meggyből is.

Utána erdei utakon haladtunk volt ilyen szakasz is mint Badacsonyban a Bujdosók lépcsője

Rengeteg a csipkés poloska itt is. 

Nagy emelkedő után felértem ehhez a gyönyörű kápolnához Chapelle de Soyartze. Nem gondoltam, hogy ma még ilyen természeti szépségek várnak rám. 

árnyékos padok, vízcsap. És ami a kilátást illeti:

Előttünk az egész hegylánc.

Nagy madarak kőröznek a völgy felett, de nem keselyűnek nézem. Talán vonuló kígyászölyvek lehettek.

Nehéz volt elszakadni a látványtól, de aztán pihenő után tovább indultam Harambeltz felé.

Zarándok társaink, csigák a templom falon.A zarándok is valójában csak egy csiga két lábon – hátán a házával, előtte a hosszú út.😀