34. Nap. Saint Jean Pied de Port-Roncesvalles
Porte Saint-Jacques,13. Századi kapu üdvözli a zarándokokat, mielőtt belépnek a városba. Történelmi emlékhelyként szerepel, és az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Öt kapuja van az erődített városkának, reggel a spanyol kapun hagyjuk el a várost.
Jó volt viszont látni ezt az igazi kis régi baszk várost a Camino francia fővárosát.. itt minden a Caminoról szól. A gyönyörű főutcáján szinte minden ház Zarándokszállás, vendéglők Túrabolt és minden van
Először a kempinghez mentem, ami közel esik a belvároshoz, de csak 1/2 4-kor nyitnak . addig is kihasználtam az időt lezuhanyoztam és A napon megszárítottam a sátramat.
Becsekkolás után indultam vissza a városba a zarándok irodába és vacsorát venni.
A főutcán először találkoztam Kirstinnel és Krisztineval , jó volt viszont látni őket. Kirstin innen az északi úton folytatja ,úgyhogy őt már nem nagyon fogom látni
A Zarándok irodában alig kellett várni . váltottam egy új kredenciált. a francia utat ebben fogom pecsételni. kaptam aktualizált szállás listát És a néni útba igazított a Lidl áruház felé 10 perc nyire van csak . Az erőd lépcsőjén kell menjünk lefelé. Sokan aggódnak, hogy hogy megtellik a Roncesvallesi szállás. A 200 fős szállás helyen 100 hely van előre foglalható a másik 100 érkezési sorrendben. És most láttam kiírást, ha megtelt utána is van hely olcsóbban.
Megvettem a vacsorára a manhattan salátám szerettem ezt a francia terméket a megehető villával és a holnapra való tízórait. És a vacsorát a 13. Századi jó állapotban fennmaradt erőd falán gyönyörű panoráma előtt fogyasztottam el. A falon is körbe lehet setálni.
A főutcára visszaérve már 6.00 volt a templomban kezdődött a zarándokmise , szerencsés időzítés volt.
Kicsit sétáltam még. Sajnáltam hogy elhagyom franciaországot, nagyon meg kedveltem és megszoktam a francia nevemet is, amit úgy ejtenek “zsorzs🙂”
Elég korán lefeküdtem, a másnapi hegymászásra tekintettel.
Csodás a Napkelte ebben a tiszta időben. Három éve reggeli után indultam a Gite Biden ből Krisztával és akkor már világos volt.
Nem emlékeztem hogy az aszfaltos szakasz ilyen hosszú lett volna , úgy emlékeztem a város után földútra tértünk át ,de biztos csak mert a beszélgetéssel gyorsan telt az idő
Erre a pontra emlékszem innentől földút van
Itt pedig három éve is készítettem képet
Azután pedig csak mindig föl felé vitt az út
erősen szeles volt a hegytető. A sapkámat a kendovel kellett lekötni. Evés közbe láttam ahogy többekét is lekapta a szél.
Az első őszi Kikericsek amit látok. Vajon otthon is van?
Végtelen havasi legelők, nem látok pásztort ,se kutyát és kerítés sincs, hogy nem kóborolnak el?
A Mária szobor a kedvenc helyem az úton. Itt tartottam a pihenőt is.
A szokásos helyen ott állt a Foodtrack. Egy kávéval frissítettem magam és későbbre vettem egy Colát.
A keresztnél a hágó felé letérünk az útról.
A határnál lévő Roland forrásnál vizet tankoltunk.
Ez a bükkös szakasz 22-ben is a kedvencem volt. Itt vége az emelkedőnek.
A lejtőre rátérve egyszercsak felbukkan Roncesvalles a távolban.
Érezni a változást, hogy ez már a ‘Camino frances’. Itt az egész világ képviselve van , és aki elindul mind zarándok. Megszólítanak, kedvesek . Úgy is, hogy nagyrészt egyedül mentem, beszélgettem del kóreai, olasz, Ír, lengyel, spanyol, ausztrál, kanadai, francia, Iowa-ból és New-Mexicoból érkező Amerikaibal sőt dél Afrikai zarándokkal is. Jó érzés, hogy bárhonnan is jöttünk, mind ugyanabba az irányba tartunk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése