14. Nap. Rocamadour-Labastide Murat

 

Rocamadour úgy simul a sziklafalhoz, mint egy zerge, aki nem hallott még arról, hogy a gravitáció létezik. Mint aki első pillantásra bizonytalanul áll a szakadék peremén, mégis van benne valami megmagyarázhatatlan magabiztosság. A lábai alatt ott a mélység és fölötte az ég….Irja a városról Dave Whitson nagyon találóan az útikönyvben. 






Az út Gramattól ugyan csak 16 km, de mivel a város függőlegesen helyezkedik el, ez ma kiegészül még legalább 3000 lépcsővel. 




A könyvemből kinézett “Centre d’Accueil Notre Dame “ nevű szálláshelyet is a Google úgy mutatta, hogy ott állok mellette, csak éppen száz méterrel fölöttem volt. Templomon, lépcsőkön, Kálvárián át jutottam fel. A kálvária gyönyörű, Bragahoz vagy Selmechez hasonló és a kápolnája egy szikla barlang. Talán itt élt a remete. 






Szerencsére volt hely, nagyszerű ágyam van itt is. Hárman vagyunk csak a 9 ágyas Szent Amadaur- nevét viselő hálóteremben. Minden terem más szentről kapott nevet. 





Egy kedves alkalmazott megmutatta a helyemet, zuhanyozhattam, pedig hivatalosan csak 2-től nyitnak. 




Kettőkor lementem a regisztrációt megcsinálni, és utána lefelé a várost megnézni, mert a házunk a szikla legtetejére épült. 







A legenda szerint a 12. században találták meg itt Szent Amadour remetének a testét, és ennek nyomán indult meg a hely zarándokcélponttá válása. És itt van a híres Fekete Madonna-szobor . Faragott fából készült, a 12. századból származik, és azóta a Szűz Mária tiszteletének egyik legfontosabb jelképe lett Franciaországban. Ez a két szentség emelte Rocamadourt a középkori Franciaország egyik legnagyobb zarándokhelyévé. A korabeli krónikák szerint zarándokok tömegei érkeztek ide naponta, bel - és külföldröl, különösen a nagyobb búcsúalkalmak idején.






A szobor feketesége részben az évszázadok füstjének és gyertyafényének köszönhető




Az összes üzlet egy utcán helyezkedik el. Sajnos sima bolt nem volt, csak helyi specialitások. A holnapi bagettem hez vettem egy igazi Rocamodaur kecskesajtot. 







Vacsorára meg egy A croque-monsieurt , ez egy klasszikus francia meleg szendvics. Alapja egyszerű: két szelet fehér kenyér, sonka és sajt, leggyakrabban gruyère vagy emmental. A tetejére reszelt sajtot és sokszor besamelmártást tesznek, majd sütőben vagy serpenyőben megpirítják. Ha tükörtojást is tesznek a tetejére, akkor az a croque-madame. Ilyenjük nem volt:(.



Nem nagy a város, végig jártam minden lépcsőt, kápolnát (van hat legalább) , átjárót. Sajnos ma nem volt mise, de imádkoztam a Fekete Madonnánál és Szt. Amadaurnál is mindannyiunkért. 





Hat körül visszamentem a szállásra, rövidesen felhőszakadás jött. 





Reggel szokásos időben kint készülődtem a foteloknál. Aztán 1/4 7 kor elindultam le. 



A barlang sötétben még sejtelmessebb. Ennél a toronynál  kell átmenni a folyón





7.00 volt mire elhagytam a várost. Egyik kedves ismerősömnek tetszettek a városra vissza néző fotók. Rocamadour így néz ki a másik irányból, a szállásom a legtetején volt ahol a nagy Cédrus fákat látjátok


P


Az út így vezet fölfelé ,alattam a szakadék.




Itt valahol ezen a fennsíkon jelez a térkép egy “dolment” . Ezek  a kelta időkből származó szakrális helyek általában , három kő egymásra helyezve . Sok felé van ilyen ezen a vidéken. Emlékeztek ? A Le Puy Katedrálist is egy ilyen köré építették fel.



Tízóraiztam egy réten, az összes maradékomat. A Rocamadour egy apró, krémes kecskesajt amelyet már a középkorban is nagy becsben tartottak. Frissen lágy és mogyorós ízű, érlelve pedig karakteresebb, salátákhoz, pirítósra vagy egy pohár bor mellé is tökéletes.




Szép tölgyerdős vidék rétekkel.

Ezt nem annyira tehén tartó vidék , birkákat láttam több helyen is.






Három szállás helyet írt a könyv Labastide Murat-ban. Az egyiknek írtam reggel e-mailben de nem jött válasz. Aztán délután már gondoltam valamit kell csinálni mert éjszakára esőt jeleznek. Szóval hívtam mind a három számot, de egyik sem jelentkezett ,csak üzenetrögzítő. 







De éreztem hogy nem kell izgulni eddig is minden megoldódott. Így lett most is . Fél óra múlva az egyik szállásadó egy Natalie nevű hölgy visszahívott és megbeszéltünk a szállást és vacsorát is . Kértem azt is, mivel hétvége van és más kaja lehetőség nincs a faluban.




Úgyhogy , csupa jó érzésekkel kényelmesen sétálok most már az utolsó szakaszon.



Eltelt az első két hét ami alatt hozzászokunk a szokatlan terheléshez.  Úgy érzem kezdem megtalálni a ritmusomat

J’aime marcher.🥾🥾😀








Megjegyzések

  1. A Rókamadur sajtot magam is nagyon szeretem, de a nem gasztronómiai részeket is jó volt olvasni. Nekem sajnos nincs annyi energiám, mint neked, ezért nem fogok részletes beszámolót küldeni az évfolyamtalálkozóról, mindenesetre gondoltunk rád szeretettel! további jó utat!,Ervin

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések