7. nap, A Guarda- Baiona

 

A szállás jó volt, a vizes blokk is tiszta és tágas. Kimostam mindent, még a nadrágot is, mert jól sütött a nap, gyorsan száradt minden. 

Vacsorára lencse leves konzervet ettem, egy paradicsommal és fél kiló sárgabarackot vettem a Família Suprmarcedoban, mert friss gyümölcsöt régen ettem.

 Utána kértem egy kapukulcsot az önkéntestől, mert mondta, hogy 9-kor zárnak. 

Meg szerettem volna nézni a város feletti Szent Trega hegyet. 

A neten olvastam érdekes dolgokat, a meséje különösen kedves. Úgy hiszik, hogy Isten amikor megteremtette a világot ideült le megpihenni és nekitámaszkodott a hegynek. Amikor feltápászkodott beletenyerelt a tengerpartba , így keletkezett a négy közeli öböl, Vigo, Ponteverda, Miros…stb. Amikor meg lerázta a sarat a kezéről abból lettek a kis szigetek.🙂

A hegy tetején álló kápolna is nevezetes, 600 éves hagyomány, hogy a falusiak nyáron feljönnek és három napos böjtöt tartanak az esőért imádkozva.  Az ajtófélfára a hajósok faragták a jeleiket és egy különös babonaság miatt a tetőn megfordítják a cserepeket, hogy jó szelük legyen.

Ezen kívül még régészeti ásatásokat is meg lehet nézni, az ie. 8.sz-i bronzkori Castrex kultúra kör alaprajzú romházai itt is láthatók. 

Vacsora után elindultam, rengeteg lépcső után köves ösvény vezetett felfelé. Kb. a hegy felénél már nagyon szép panoráma tárult ki, de a csúcs még nagyon távolinak tünt. Ez a pont kielégítette a kiváncsíságomat, a km is megvolt mára, úgyhogy visszamentem az alberguébe. 

Reggel jó időben sikerült ébredni és 1/4 6-kor már az Úton voltam. Már a sötétben feltűnt, hogy sokkal jobban jelzett út mint a portugál oldalon. A tavaly Galíciában megismert kőoszlopok állnak mindenütt, rávésve a hátralévő km. 

Tegnap még ugyanebben az időben nem kellett fejlámpa, de közben az órákat előre állítottuk. Még a sötétben értem utol Danielt a kínai egyetemistát, örült neki hogy a fejlámpával világítok, neki csak telefonja volt.  Hollandiában tanul design-t, sok érdekeset megtudtam Kínárol mert három helyen is lakott, több nyelvjárást is ismer. A nap nagy részében együtt mentünk, hasonló a tempónk és ugyan abba a hostelbe foglaltunk ágyat Baionnába. Most én is célszerűnek gondoltam foglalni, mert municipál albergue nincs a városban és a többi szállás sokkal drágább.

Baionnát már otthon kinéztem, hogy ott körül kéne nézni. Innen indultak a Kolombuszék Amerikába.

Egész nap a sziklás tengerpart mellett vezetett az út, nem messze az országúttól. 

Oiában elmentünk az 1137-ben épített ciszterci kolostor mellett, ami az itt folytatott lótenyésztés mellett arról is híres, hogy a növényeket amiket az Újvilágból hoztak itt ültették először és szaporították, például a kukoricát és a paradicsomot.

Délben egy kemping bárjánál álltam meg pihenni és egy kávéra. Innen már csak 8 km a város.