8. nap Baiona- Vigo

 

Az olcsóbb szállások és a látnivalók miatt az elmúlt napokban kicsit feszegettem a teljesítmény korlátaimat. A tegnapi távot a Trega heggyel együtt picit soknak éreztem, ma délután Baiona nagyon lassan közeledett a végén. Végül már zenét is hallgattam pedig ritkán szoktam útközben. Ilyenkor sokat  segít egy szám ami tele van  energiával, mint az ‘ Im still standing’ Elton Johntol😀. Teljesíthető volt a nap de megfogadtam,eztán kicsit rövidebb etapokat tervezek🙂. A szállás nagyon szép az albergue Baionamar-ban. 

Magán albergue, a tulaj nagyon kedves, figyelmes. El vannak itt kényeztetve a zarándokok, minden ágyhoz konnektor és telefon polcocska is tartozik és az ágyat el lehet függönyözni🙂. Utánam érkezett Daniel a kínai srác is. 

Zuhanyzás mosás után a közeli Euroski Centerben vásároltam fogamra való vacsorát. Cézár saláta, instant leves és gyümölcsöket kívántam most a chorizós szendvicsekre kicsit ráúntam.  Pihenés után tettem egy kört a városban, hogy megnézzem a látnivalókat amiket az utikönyv említ. Innen indult Kolombusz Amerika felfedezésére. 

A város gyönyörű, történelmi és nagyon tiszta akár a többi. Az öbölben több emléktábla is emlékeztet Kolombuszékra. 

A mólón ott áll a kis flotta egykori leggyorsabb hajója a Pinta. Nem valami nagy, kellhetett bátorság  nekivágni vele egy hipotézis igazolásának. 

Megvan még a kút amiből a hordóikat feltöltötték a hosszú útra. Ahogy betájoltam a helyét térkép alapján, úgy tűnt időközben felújították. 

Később találtam másikat, valószínűbb hogy ez volt az. 

A Santa Mária templom is állt már abban az időben. Az oltár felett és az oldal kápolnában is Szent Jakab ábrázolásokat láttam. És itt is volt ismertető a régi tengerészek babonás jeleiről. A kövekbe vésték a jelüket, talán írástudás híján, hogy visszatérjenek. 

A városból beszéltem Dáviddal, már egészen jó a szeme. Javasolta, hogy egyek még valami sütit mert a cézár salátába nincs elég kalória. Egy cukrászda kirakatában santiago tortát láttam, a kedves eladó látva hogy fényképezésre készülök ki is vette a piultból hogy jobban mutasson. 

És ha már itt voltam kértem egy sütit. Itt a cukiban nem olyan habos, krémes dolgok vannak mint otthon, inkább pékárú. Egy kalács szerüséget választottam, mert előttem a kisgyerek is abból kért. Egy nagyobb darabból szeletelték és súlyra adta. Finom volt.

Mire visszatértem egész jól megtelt a szállás, egy koreai  lány nagyon fájlalta a lábát és sírva ette szegény a chips vacsoráját, neki adtam a biofreez kenőcsöm maradékát, neki most nagyobb szüksége van rá , remélem segít. 

Hajnalban Ramallosaban a 13. Századi kis kőhídon még sötétben mentem át. A városban kicsit keveregtem mert véletlenül a Costa utvonalán indultam el, pedig tegnap a Litoralt néztem ki magamnak mivel a pallókon már régen jartam. A kis utcákon a telefon navigált át🙂

Szép út volt egész nap. A part homokos, csodálatos. Jó lehet szörfözésre, láttam embereket deszkával. A sík terepen jól lehetett haladni, egy óra előtt a városba értem.

Vígó nagyon nagy kikötőváros. Ezt a benyomast megerősítette, hogy az utosó km ket a  szálláshoz a google navigálta a kikötőn keresztül. Óriási kikötői raktárak és Piszkos Fred kinézetű tengerészek között haladtam😀.Egy hajógyár előtt is eljöttem.

Két német lánnyal várjuk, hogy 1-kor kinyisson a teljes nevén : ‘Albergue público de peregrinos de Vigo Juan Manuel López-Chaves albergue’ 😂