27. Nap. Aire-sur-l’Adour-Aruaco-Arraziguet






 Igen ma egy kápolnában aludtam. Ahogyan a középkorban is a kápolnákban, templomokban  lehetőségük volt a zarándokoknak  éjszakázni, úgy az Ursula nővérek egykori kápolnájában is lehet aludni ma,  kedves házigazdánknak Didiernek köszönhetően.

O


Az úti könyvem szerzője Dave Whitson ajánlotta,  hogyha igazi középkori környezetet szeretnénk látni akkor keressük ezt a szállást. Kíváncsivá tett.




Didier a 90-es évek ben eléggé romos állapotban megvásárolta a kápolnát és az eredeti állapotába állította helyre . A falfestéstől kezdve mindent ő csinált.




A vacsora közben elmesélték a felújítás történetét . Először a oldal kápolnából alakították ki a háló termet , aztán szépen fokozatosan minden részlet elkészült. 





Egészen különleges varázsa van a szállás helynek. A hálóteremben rajtam kívül csak egy idős Texasi házaspár aludt . Ők nem gyalog, busszal csinálják meg a Caminot, egészségi okból. 




És négy francia vett még részt a vacsorán de ők a kinti kis lakrészt bérelték ki, és nagyon rövid szakaszokban járják.  Öt év alatt értek ide Le Puy ből , holnap is a tervük csak a következő faluig tart.




Egy önkéntes segédkezik még itt Virginie Le Puytól Saint Jeanig járta idén az utat és utána most egy hétig itt segédkezik.




Bár eredetileg amikor a szállást kinéztem arra számítottam hogy itt egy monostor működik apácákkal. Ez inkább üzleti vállalkozás , de ennek ellenére nagyon jó érzés volt itt tartózkodni szívélyes kedves vendéglátásban volt részünk. 



40 € a szállás teljes ellátással de a tegnapi Aldis vacsorával átlagolva a keretemen belül vagyok még mindig. :-)



Miután rendbetettem magamat lementem a katedrálisba a hat órai misére.



Az egyik oldalkápolnában már a helyi emberek kisebb csoportja szentségimádást tartott. Összesen csak kb. tizen öten vettünk részt a misén öten-hatan voltunk zarándokok.



Az idős pap nagyon különös prédikációt tartott,  még ilyennel nem is találkoztam interaktív módon kérdéseket intézett a hallgatóság felé és mindig valaki válaszolt neki akit felszólított. Szerencsére a zarándokokat nem kérdezte mert nem is értettem szinte semmit. Annyit tudtam csak a napi evangélium Reggeli elolvasásával ahogy ma Jézusnak ez a tanítással hangzott el.:

“Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak.”



Ismerős csak a francia Christell és Kirstíen voltak nagy örömmel mutatta az új Hoka cipőjét,  amit az Euaze-i Hoka  boltba vett át, rendelte a netről. Berlin óta ez a negyedik cipője és a második Hoka  Speedgoat,  nagyon bevált neki.



Utána siettem is vissza a hétkor kezdődő vacsorához. Sajnos a Szent Quitterie templom megnézése most kimaradt pedig világörökségi hely itt van a Szent eredeti V. sz.  i szarkofágja



Már mindenki az asztalnál ült mire megérkeztem . Nagyon figyelmesen az angolul beszélőket egy csoportba ültették és hozzánk csatlakozott Virginie az önkéntes és többnyire lefordította amiket Didier mondott.





Az előétel sárgadinnye szelet és répa saláta volt valamilyen öntettel. 



A fő fogás sült csirke ratatul és tészta körettel. Hozzá fehér és vörös bor vagy víz volt az ital.

Nagyon jól volt elkészítve ,  ízletes volt. Desszertnek pudingot kaptunk édes keksz el.



Végül Didier előhozott egy üveg Armagnacot és újra megkóstolhattam a nemes italt ,amit 20 évig érleltek a fahordóban. 




A Texasi bácsi mondta hogy feléjük is sok szőlő terem de az utóbbi években nagyon elsivatagosodott a vidékük. 



Nagyon jó pihentető éjszakát töltöttem a kápolnában.



Mivel 1/2 6 tol már lehetett reggelizni, így készülődtem össze . a reggeli is nagyon tartalmas volt pirítós , vaj, kétféle lekvár narancslé , joghurt és kávé. A kemény tojást eltettem,  jó lesz a tízóraihoz.



Mikor kiléptem a kápolna ajtaján , szemerkélt az eső. Éppen csak úgy, mint egy köd szitálás de pár perc alatt át lehet nedvesedni ettől is. Úgyhogy felvettem az Althus Poncsót. És kb. 9.00-ig kisebb nagyobb intenzitással esett az eső.




A köpenyről az Omega  szövege jutott ma reggel eszembe: “Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég.  Rongyá nyűtt cipőm amíg bírta vitt feléd……”

Bár nekem a cipőm még jól egyben van , a Pamploni túraboltba már otthonról megrendeltem a csere cipőmet. 



A változékony idő nem kedvez a sátrazásnak Figeac óta csak egyszer próbálkoztam, és akkor is szárogatni kellett a felszerelést.



A mai út szinte végig kukoricások közt vezet. nagyban folyik a betakarítás, sok takarmány szállító van az utakon



Néha meg erdőben haladunk, ez a császár gomba éppen az út közepén készül kinőni. :-)




Ezt már itt Aquitaine A déli régiója az országnak . Látszik is hogy enyhébb lehet az időjárás , a kertekben nagy pálmafák állnak. 






Aquitaine nem megye, hanem inkább nagy táj, mint nálunk a Kisalföld vagy az Északi -középhegység vagy ilyesmi . A megyék közigazgatási egységek , kisebb területek. És vannak még történelmi régiók ezektől függetlenül mint például Gascogne  vagy Baszkföld.




A mai ebéd a pékségben vásárolt süti és kávé és a maradékaim.



Il y a une belle fontaine .




Az ösvény:



Kevés falu esett ma az útba, az utolsó Pimbó. Nagyon régi a temploma,még egy  pihenőt tartottam az utolsó hét kilométer előtt. Bár eső is kísért, a nap így is szép volt.

Hiszen az időjárás mindig velünk van – csak más arcát mutatja






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések