27. Nap. Aire-sur-l’Adour-Aruaco-Arraziguet
Igen ma egy kápolnában aludtam. Ahogyan a középkorban is a kápolnákban, templomokban lehetőségük volt a zarándokoknak éjszakázni, úgy az Ursula nővérek egykori kápolnájában is lehet aludni ma, kedves házigazdánknak Didiernek köszönhetően.
Az úti könyvem szerzője Dave Whitson ajánlotta, hogyha igazi középkori környezetet szeretnénk látni akkor keressük ezt a szállást. Kíváncsivá tett.
Didier a 90-es évek ben eléggé romos állapotban megvásárolta a kápolnát és az eredeti állapotába állította helyre . A falfestéstől kezdve mindent ő csinált.
A vacsora közben elmesélték a felújítás történetét . Először a oldal kápolnából alakították ki a háló termet , aztán szépen fokozatosan minden részlet elkészült.
Egészen különleges varázsa van a szállás helynek. A hálóteremben rajtam kívül csak egy idős Texasi házaspár aludt . Ők nem gyalog, busszal csinálják meg a Caminot, egészségi okból.
És négy francia vett még részt a vacsorán de ők a kinti kis lakrészt bérelték ki, és nagyon rövid szakaszokban járják. Öt év alatt értek ide Le Puy ből , holnap is a tervük csak a következő faluig tart.
Egy önkéntes segédkezik még itt Virginie Le Puytól Saint Jeanig járta idén az utat és utána most egy hétig itt segédkezik.
Bár eredetileg amikor a szállást kinéztem arra számítottam hogy itt egy monostor működik apácákkal. Ez inkább üzleti vállalkozás , de ennek ellenére nagyon jó érzés volt itt tartózkodni szívélyes kedves vendéglátásban volt részünk.
Miután rendbetettem magamat lementem a katedrálisba a hat órai misére.
Az egyik oldalkápolnában már a helyi emberek kisebb csoportja szentségimádást tartott. Összesen csak kb. tizen öten vettünk részt a misén öten-hatan voltunk zarándokok.
Az idős pap nagyon különös prédikációt tartott, még ilyennel nem is találkoztam interaktív módon kérdéseket intézett a hallgatóság felé és mindig valaki válaszolt neki akit felszólított. Szerencsére a zarándokokat nem kérdezte mert nem is értettem szinte semmit. Annyit tudtam csak a napi evangélium Reggeli elolvasásával ahogy ma Jézusnak ez a tanítással hangzott el.:
“Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak.”
Ismerős csak a francia Christell és Kirstíen voltak nagy örömmel mutatta az új Hoka cipőjét, amit az Euaze-i Hoka boltba vett át, rendelte a netről. Berlin óta ez a negyedik cipője és a második Hoka Speedgoat, nagyon bevált neki.
Utána siettem is vissza a hétkor kezdődő vacsorához. Sajnos a Szent Quitterie templom megnézése most kimaradt pedig világörökségi hely itt van a Szent eredeti V. sz. i szarkofágja
Az előétel sárgadinnye szelet és répa saláta volt valamilyen öntettel.
A fő fogás sült csirke ratatul és tészta körettel. Hozzá fehér és vörös bor vagy víz volt az ital.
Nagyon jól volt elkészítve , ízletes volt. Desszertnek pudingot kaptunk édes keksz el.
Végül Didier előhozott egy üveg Armagnacot és újra megkóstolhattam a nemes italt ,amit 20 évig érleltek a fahordóban.
A Texasi bácsi mondta hogy feléjük is sok szőlő terem de az utóbbi években nagyon elsivatagosodott a vidékük.
Nagyon jó pihentető éjszakát töltöttem a kápolnában.
Mivel 1/2 6 tol már lehetett reggelizni, így készülődtem össze . a reggeli is nagyon tartalmas volt pirítós , vaj, kétféle lekvár narancslé , joghurt és kávé. A kemény tojást eltettem, jó lesz a tízóraihoz.
Mikor kiléptem a kápolna ajtaján , szemerkélt az eső. Éppen csak úgy, mint egy köd szitálás de pár perc alatt át lehet nedvesedni ettől is. Úgyhogy felvettem az Althus Poncsót. És kb. 9.00-ig kisebb nagyobb intenzitással esett az eső.
A köpenyről az Omega szövege jutott ma reggel eszembe: “Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég. Rongyá nyűtt cipőm amíg bírta vitt feléd……”
Bár nekem a cipőm még jól egyben van , a Pamploni túraboltba már otthonról megrendeltem a csere cipőmet.
A változékony idő nem kedvez a sátrazásnak Figeac óta csak egyszer próbálkoztam, és akkor is szárogatni kellett a felszerelést.
A mai út szinte végig kukoricások közt vezet. nagyban folyik a betakarítás, sok takarmány szállító van az utakon
Néha meg erdőben haladunk, ez a császár gomba éppen az út közepén készül kinőni. :-)
Ezt már itt Aquitaine A déli régiója az országnak . Látszik is hogy enyhébb lehet az időjárás , a kertekben nagy pálmafák állnak.
Aquitaine nem megye, hanem inkább nagy táj, mint nálunk a Kisalföld vagy az Északi -középhegység vagy ilyesmi . A megyék közigazgatási egységek , kisebb területek. És vannak még történelmi régiók ezektől függetlenül mint például Gascogne vagy Baszkföld.
A mai ebéd a pékségben vásárolt süti és kávé és a maradékaim.
Il y a une belle fontaine .
Az ösvény:
Kevés falu esett ma az útba, az utolsó Pimbó. Nagyon régi a temploma,még egy pihenőt tartottam az utolsó hét kilométer előtt. Bár eső is kísért, a nap így is szép volt.
Hiszen az időjárás mindig velünk van – csak más arcát mutatja
Megjegyzések
Megjegyzés küldése