21. Nap.-Auvillar-Lectoure




 Egy kedves hozzászólóm hívta fel a figyelmet, hogy időutazás történt: két dátumot is duplikáltam, szóval hivatalosan már 20 nap telt el… vagy 18? 🙂





Korán, már egy óra előtt Auvillarba értem. Már délelőtt kiderült, hogy a sátrazási terveimmel még várni kell. Nem találtam lehetőséget sem a városban sem a két következő faluban. Úgyhogy az Auvillar i ‘Gite Communal’ t választottam, ez önkormányzati és a Tourist office kezelésében van. 





Sétáltam egy kört a városban és bevásároltam a kis üzletben, így is odaértem kettőre a nyitásra. 





Nagyon tipp topp kis szállás, régi épületben, nemrég adhatták át. Megint Jean-Pierrel vagyok egy szobában. Szegény mutatta hogy ma nehezen jött, a lába tele van ragasztva már Compeeddel. Remélem rendbejön neki a találkozásaink mindig kedves színfolt ja a napjaimnak 



Tegnap én is megvarrtam az első vízhólyagomat a kisujjamon. Eddig minden évben kinőtt ott egy, ami nem baj csak több ne legyen. 



Utána mentem a konyhába vacsorát készíteni. Így ,hogy mindíg azt eszem amire éppen lehetőség van  - nagyon jó, de -néha megkívánom az egyszerű otthoni ízeket. 




A boltban darabolt sonkát kaptam és hatos doboz tojást. Remek rántotta lett belőle. 



Nagyon megszerettem már hűséges társamat a Gossamer Gorilla hátizsákot. Ma vettem észre hogy sajnos valahol egy tüske megsérthette. A matrac foltjával belülről megragasztottam. Remélem segít🤞



Vacsora után kimentem a városba, láttam a kiírást, hogy 6-kor zarándokmise lesz.






Egy Kongói pap van, nagyon szép szertartást csinált, a végén megkaptuk az áldást, és áthívott bennünket egy kis agapéra a közösségi helységbe, ‘Salle St. Pierre’-be. Heten voltunk, borral és chipssel kínált minket a pap. 



Volt beszélgetés is. Sikerélmény, hogy már be tudok mutatkozni meg valamit mondani az Utamról.:). Nagyon kedvesek voltak itt is a franciák, ha látják , hogy próbálkozom segítenek és ezzel tanulok.



Jól néz ki a város a régi falmaradványokhoz új lakó házak épültek.

 



Ilyen hagyományőrzően toldoztak foldoztak hozzá  mindig a St. Pierre templomhoz is. Vannak románkori, gótikus és újabb részei, sőt romosak  is, egészen különleges látvány. 






Egy szép óratoronnyal is büszkélkedhetnek. 





Meg nagyon jellegzetes épület a főtér közepén álló Kör alakú gabonacsarnok (Halle aux Grains, 1824), ahol régen gabonát árultak






Reggel az ebédlőben készülődtem össze és hatkor léptem ki az ajtón. Hosszú idő óta végre megfigyelhettem a napkeltét a sík területen.







Hét órára Bardiguesbe értem. A tegnapi terv az volt hogy itt keresek kempinget de sajnos nem volt nem baj örülök hogy így alakult mert a város nagyon szép és jólesett a hosszabb délután







Az utóbbi napokban nagyon szép öntött vagy kovácsolt vas kereszteket láttam ezen a környéken ennek van hagyománya. Szépek.









A mai táv egy kicsit hosszabb de

nem nehezek  a terepviszonyok úgy érzem teljesíthető. A vízhólyagom is sokat javult kopkopkop nincsen már az a feszítő érzés mióta megvarrtam.




9.00 körül az út mellett adományos asztal állt.  Kávé és sütemény volt kitéve . A tízórait ugyancsak későbbre terveztem , de

jólesett a frissítő kávé és nagyon ízletes volt a cseresznyés pité. 




Erre talán már kevesebb a Zarándok mint Cahors ig. Akikkel találkozom többnyire ismerjük már egymást innen vagy onnan. Ez így már érzésben jobban hasonlít a spanyol útjaimra.

És a tegnapi lelki beszélgetés is a Camino Francest idézte. 

Ilyen épület sok van a földeken. 







Flamarensben van egy érdekes rom templom és egy szép kastély és mellette pihenőhely. Ma paté bagettel a tízórai:). 






Ami ezután történt azt megint csak nyugodtan nevezhetjük csodának. Nem sokkal később érkezett Kirsten és leült ő is a pihenőbe tízóraizni.

Én addigra már Megettem a bagettemet és próbálgattam felhívni az presbiteri szállást Lectoure ben, amit kinéztem a könyvből hogy lehet sátorozni. Kirsten értette hogy a hang azt mondja hogy rossz számot hívok. Megnéztük az ő könyvébén tényleg más szám volt. Fel is hívta őket és megbeszélte a sátrazásomat éjszakára. A ilyen időzítést megszervezni sem lehett volna jobban. Úgy látszik a sors így akarta , véletlenek márpedig nincsenek:

“Véletlen az amikor Isten àlruhában utazik.”




Ezután négyen mentünk sokáig. Hosszú volt a táv, társaságban jobban halad az idő. 






Szép tájakon haladtunk, dombos vidék. 





Egy tó mellett hosszabb sziesztát is tartottam.



Fél öt volt, mikor az apátságot megpillantottam. Jó nap volt: szép tájak, jó társaság, kis csodák útközben. Úgy érzem, megint közelebb kerültem ahhoz, amiért elindultam.




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések