17. Nap Cahors-Monostere d’Escayrac


 1/2 4-kor nyitott a Gite,  négyen várakoztunk már a kapu előtt. Házigazdánk kedvesen fogadott,  először menta szörppel kínált bennünket .




Jacques igazi zarándok ember. Nagyon jól tudja mire van szükségünk , a házát is eszerint rendezte be. Az emeleten vannak a hálószobák ,zuhanyzó vécé és még további zuhanyzó  található a földszinten is. Nála is az a rendszer, mint a többi Gite ben hogy a hátizsákot nem vihetjük fel a háló terembe, a földszinten egy szekrénybe tesszük és egy kis kosárba ami szükséges azt visszük fel magunkkal. 




Most nem kértem étkezést , de ragaszkodott hozzá hogy legalább reggel egy kávét igyak reggel, mert senki nem mehet el úgy a házából hogy valamivel vendégül ne lássa.



A szokásos rutin feladatok után kimentem a városba. A könyvem szerint a katedrális ban minden nap 1/4 7-kor van zarándok mise zarándok áldással.




A kis oldalkápolnában tartották, majdnem teljesen megtelt emberekkel. Zarándokok csak ketten voltunk, rajtam kívül egy hölgy érkezhetett kicsit késve a mi szállásunkról. Örültem neki ,hogy nem egyedül vagyok mert a pap a végén  az áldásra előre hív bennünket, én pedig nem értettem volna semmit. Szép szertartás volt, a végén egy Szent Kristóf medált is kaptunk.



Utána tettem egy kört a városban. Cahors nagyon kellemes benyomást tett rám. Széles utcák szép épületek, Olyan nyaralóváros érzetét kelti. Valahogy minden a megfelelő helyen van.  Nyilvános vécé a fő téren , Auchan Szupermarket a város központ közelében, parkok, padok. 





Cahors eredetileg római város volt, 1000 férőhelyes amfiteátrummal és jelentős fürdőkkel. Cahors lenvászonjáról és boráról volt ismert, kereskedői pedig olyan rossz hírnévnek örvendtek, hogy Dante pokolról szóló látomásában is szerepeltek. A lombard bankárok 13. századi érkezése a templomos lovagokat is vonzotta, akik kórházat és kápolnát hoztak létre. A város legtöbb nevezetessége ebből a fellendülési időszakból származik




A főtéren áll, Léon Gambetta szobra ,szerepe volt a köztársaság 1870-es kikiáltásában. Egy időre Franciaország miniszterelnökévé nevezték ki.





Azután elmentem a hídhoz . Ugyan reggel is át fogok menni rajta de akkor csak sötétben látom. Gyönyörűséges.





A hatalmas bástyáknak a  pilléreken talán védelmi szerepe volt. 



A legenda szerint a Pont Valentré híd építése nagyon lassan haladt, ezért az építész szövetséget kötött az ördöggel, hogy az gyorsítsa fel a munkálatokat. Cserébe a lelkét ajánlotta fel, ha az ördög elvégez minden munkát, amit az építész kér tőle. Az építkezés végén azonban az építész megkérte az ördögöt, hogy hordjon vizet egy lyukas vödörben, amit az ördög nem tudott teljesíteni, így a lelkét megmentette. Az ördög azonban bosszút állt azzal, hogy minden éjjel eltávolított egy követ a hídból. Ezért az építkezés utolsó szakaszán a hídra egy ördögi figura került.Most is ott van 😀. 





Jó ötlet hogy a parkokba szőlőtőkéket ültetnek





Érzem a tegnapi rövidebb pihenős városnézős nap jótékony hatását . A testem hálás érte. reggel frissen ébredtem.

A szokásos időben indultam útnak. A város és a híd a hajnali fény ben is nagyon jól néz ki.





A városban a fésűkagylók vezettek.




A híd után először egy hegyre kell fel kapaszkodni szerpentines lépcsőkön , aztán egyszercsak egy tábla állja el az utat.



A kevésbé elszánt turisták talán ettől vissza fordulnak. Fönt a hegy tetején valóban egy nagy építkezés folyik , valami víztározó lehet, két toronydaru áll. 




Az ösvény ma nagyobbrészt erdei utakon, murvás talajon vezetett. 



1/2 10 re kisütött a nap mire felértem egy hosszú emelkedő tetejére. Atlasz cédrusból ültetett erdő van itt.





Kutya idomító pálya. 




Franciaország jelentős szerepet játszott a modern köztársasági eszme elterjedésében (különösen a francia forradalom révén), jelszavuk ma is olvasható minden községházán. 




Errefelé már lankásabbak a dombok . Egy Rokamadour sajtüzem mellett is eljöttem.



Az Utolsó pihenőnél Jean-Pierre-rel találkoztam akivel az út elején a Capelle St. Roch menedékben aludtunk egy helyen. 




Ma megint teljesen más jellegű tájakon haladtunk . Szép ez a változatosság.

Az utolsó 10 km-en ilyen szép Kő lapokra festett idézetekkel Inspirálták a Zarándokokat gondolatokra.




Ez volt a kedvencem:



A sebességgel és a zajjal szemben kihívásként a gyaloglás alázatra int,

elmélkedést szül, kíváncsiságra ösztönöz.

Visszahúzódásra hív, intimitásra,

arra, hogy hallgatva jobban tudjunk figyelni.”

— F. Miche




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések