1. Nap , zarándok szolgálat, tanulàs




Hatra a zarándok szállásomra értem. Reni és a két önkéntes az előző turnusból, szeretettel fogadtak. Kisvártatva megérkezett a másik zarándokfogadó társam Rita is, a másik irányból León felől. 



Nagyon otthonosan érzi itt magát önkéntes és zarándok egyaránt, Ez a hely a béke szigete, olyan mint a Paradicsomban. És a társaim is nagyon aranyosak. 





Marga elmesélte, hogy pár hete nagy ünnepség volt, sokan jöttek Barcelonából, mert  20 éves évfordulója volt a kertben található Caminós kereszt műalkotásnak. 



Maga az épület is 200 éves és rendkívül patinás, de a művészi festés és a díszítések jelentősen emelik a szépségét. Klári csodálatos virágai nélkül pedig csak feleannyira lenne elbűvölő.






Nagyon tetszik például a szomszéd ház tűzfalának a dekorációja. Egy szép tájképet varázsoltak rá, mint egy térhatású, anamorfikus festmény ( mint pl. a Feszty körkép) , az alján egy épített út vezet ki belöle a kertbe. 



Este még elmentünk a Dia supermarcedóba vásárolni, a konyhába szükséges dolgokat. 



Találkoztam Manuel Atyával , nagyon kedvesen fogadott Ő is, azonnal megjegyezte a nevem, pedig a zs és az lt betűket a spanyoloknak nem könnyű kiejteni.

Nyolckor átmentünk mindannyian az esti misére. Tízkor bezártuk a kaput és a kis középiskolás Margával megbeszéltük, hogy reggel 6.40- kor kezdjük a locsolást és megtanít a fortélyokra. 





Reggel közösen locsoltunk: megbeszéltük, melyik növényt locsoljuk felülről, melyiket alulról, melyiknek adjunk több vizet, és melyiknek kevesebbet, mert kevésbé vízigényes. A kert jó nagy, az elülső udvar is tele van virággal. Már biztos vagyok benne, hogy a locsolást is élvezni fogom.




A délelőttöt hasznos tevékenységekkel töltjük. Reggelit készítünk, amit közösen fogyasztunk el az Atyával, majd takarítunk, fertőtlenítünk, és előkészítjük az ebédet. Déltől este tízig pedig kinyitunk, és várjuk a peregrínókat. Ez is izgalmas időszak, tele várakozással, kicsit olyan, mint a horgászat. Vajon jönnek? Nem jönnek? Gyorsan telik az idő, közben a lányok az olimpiai híreket is figyelik.



Úgy érzem, az itteni napjaink éppen az ellenkezőjét jelentik a Caminón töltött életünknek. Ott mindig mozgásban voltunk, itt egy helyben töltjük az időt. Ott minket segítettek, fogadtak be éjszakára, itt mi tesszük ezt. De ugyanúgy élvezem minden percét.🙂


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések