15. Nap, Dumbria-Muxia

 

A kis falusi vegyesbolt öt percre volt csak a szállástól. Sok áruja nem volt, de pont olyasmik amire egy zarándoknak szüksége van. Vettem egy 6-os doboz tojást, egy nagy paprikát, chorisót és egy csomag kenyeret, meg banánt. 

Paprikás tojásrántotta lett belőle. Jól is esett ma  a nagyobb adag mert a tegnapi paradicsom leves eléggé diétás volt, még ha 4 adagnak írta is a zacskó.

Tegnapi nap is bebizonyosodott, hogy a Caminon sosem vagy egyedül.  Sok érdekes találkozásban volt részem a két hét alatt. Ha most az Út vége felé összeszedném mit tanultam ez alatt az idő alatt, az egyik mindenképpen az elfogadás. Több olyan emberrel találkoztam , akikkel szemben korábban talán előítélettel tekintettem volna. Kicsit megismerve őket azonban könnyű felfedezni a jó tulajdonságokat, a kedvességet. És ami igazán számít, abban mindannyian egyformák vagyunk: “emberek”.

Érdekes hogy miközben ezek jártak a fejemben, reggel a Dumbriai városházán éppen egy ilyen elfogadást, az egyenlőséget és a sokszínűséget hangsúlyozó lobogó volt kitéve.

Hogy el ne felejtsük, hogy Galíciaban vagyunk a horreok hazájaban, mindenütt , minden portán szembe jönnek és minden mennyiségben

És keresztek ahol már két ház van, biztos hogy egy ilyen szép kőkeresztet is állítottak

A tízóraira Grixában került sor, természetesen Cafe con leche és kroaszan. És méghozzá a legfinomabb péksüti volt amit eddig ettem. Friss, ropogós cukormázas

Az út zömében ilyen idillikus gyönyörű árnyas erdőkön keresztül vezetett az út.

Quintans volt az egyetlen nagyobb helyiség amin áthaladtam, de itt is minden zárva volt vasárnap. 

Először innen pillantottam meg a tenger öblöt. Szemben Camarinhas városa. Oda tervezem holnap a kirándulást busszal, és vissza gyalog a ‘Világítótornyok Útján’

Muxia előtt az út lemegy a tenger közelébe, sőt a strandot is érinti. Itt az olasz Danielával mentünk együtt, de a strand annyira tetszett neki, hogy maradt lábat áztatni. 

Én szerettem volna már mielőbb zuhanyozni, ebédelni úgyhogy indultam a Bela Muxia nevű albergue/hostelbe amit Rózsa foglalt le nekem, kettőt alszom majd itt. 

Útközben egy ünnepségbe csöppentem. 

Nagyon modern, sok férőhelyes és jól felszerelt szállás. A recepciós is kedves hölgy, megkereste nekem a holnapi busz menetrendet is és lefényképezhettem. 

Zuhanyzás után kaja után néztem. Csoda módon a szomszéd utcában egy kis áruda nyitva volt. Kólát meg kekszet vettem, de holnapi szendvics is jó lett volna. Kérdeztem hogy ‘Pan’ (kenyér) van e? Mondta hogy az ‘problematikó’ , de eltünt a lakás felé és egy darab kenyeret hozott, hogy jó lesz e. Nagyon örültem neki. Kockasajtos szendvicsem lesz.

A kajákkal felszerelve indultam a félsziget csúcsához, ahol megebédeltem, néztem a tenger morajlását és vártam 7 kor kezdődő misét a a ‘Santuario de la Virgen de la Barca’ a Bárkás Szűz Mária templomban. 

A világítótorony alatti köveken helyezkedtem el, megettem az ebédemet, aztán kezdtem összeállitani a mai útinaplót, mikor láttam a szemem sarkából, hogy valaki lemegy a hullámok széléhez és egy kis dobozból valamit szór a tengerbe. Mikor jött visszafelé, megismertem a tegnapi kedves kanadai püspök ismerősömet Eriket. Nagyon örültünk egymásnak. Ő holnap indul tovább Finisterrába, én máshova, úgyhogy jó hogy megadta a sors, hogy elköszönjünk. 

Míg vártam a misét, megnéztem a templomot. A templom helyén az első szentély a 12. században épült, a jelenlegi formáját 1719-ben kapta. A legenda szerint Szűz Mária ezen a helyen jelent meg Santiago apostolnak, 

A főoltár szobra Máriát ábrázolja, ahogy hajóval érkezik. A templomben mindenfelé hajómakettek lógnak. Ilyen hasolót a Marseillei katedrálisban láttam. 

. Emellett igen jelentős a szentély körüli kövek kultusza is. Állítólag a Szűz kőhajóval érkezett, a környéken található kövek pedig a csónak különböző részeit szimbolizálják: a ‘Abalar ‘a vitorlát, a ‘ Cadrís ‘a csónakot, a ‘Timón ‘pedig a kormányt ábrázolja..Tényleg különleges formák , egyik alatt sokan átbújtak, én is követtem a példájukat, de nem tudom ehhez milyen hagyomány kötődik. Ha valaki ismeri kérem írja meg.